Pozsonyi diéta jelentése

Ferenc diétára hívja a magyar rendeket Szerző: Tarján M. Tamás Ferenc magyar király ur.

József ur. A kezdetekkor II. Lipót ur.

Ferenc irányította a birodalmat, aki a jakobinusok — reális veszélyt nem hordozó — szervezkedése után gyökeresen ellentétes politikába kezdett. A napóleoni háborúk közbejöttével mégis olyan korszak következett, mely során a rendek és az uralkodó elnyerte a rendek szimpátiáját, mivel a koalíciós háborúk konjunktúrájának köszönhetően a magyar birtokosok hatalmas vagyonokat szereztek.

A metternichi diplomácia azonban után már békére törekedett Napóleon Franciaországával, így a gazdasági fellendülés megtorpant.

Az udvar folyamatosan devalválta a tömegével kibocsátott papírpénzeket, ami természetesen a rendek heves ellenállásával találkozott. Ferenc fölénye tudatában pozsonyi diéta jelentése berekesztette a döntései ellen protestáló A rendi küldöttek a legközelebbi, Mivel ezen panaszok kerültek először napirendre, látszólag teljesültek Ferenc király várakozásai, aki úgy vélte, a diétát jelentős engedmények és nehézségek nélkül sikerül majd megtartania, cserében pedig elnyerheti a magyar rendek szimpátiáját.

Az Ám — mint azt a művünket, a reformkori országgyűlések történeti almanachját az Országház Delegációs termében Reméljük, elkészül egyszer Klauzál történeti biográfiája, ami nehéz historikusi feladat lesz, hiszen egy 35 éves politikusi pályafutást kell elhelyezni a magyarság története egyik legendássá magasztosult, kiemelkedő korszakának nagyon széles palettáján. Az első lépések e hosszú kutatóúton a legfontosabb ismeretlen dokumentumok tömegének levéltári feltárása és közzététele pozsonyi diéta jelentése tehetők meg. Erre vállalkozunk az alábbiakban, hogy — mint cseppben a tenger — érzékeltessük azt a közeget, amelyben hősünknek és küzdőtársainak haladni kellett.

Ez a gondolat rendkívül előzékennyé tette az uralkodót, ugyanis meghívó levelében ő maga javasolta a II. Lipót megbízásából felállított egykori reformbizottságok jelentéseinek vizsgálatát, melyek már több évtizede a fiókban porosodtak.

Mondani sem kell, az ország viszonyai ez idő alatt nem sokat változtak, ellenben valami mégis merőben átalakult, amivel Ferenc nem számolt: a korszellem volt az.

Az óta — II. József erőszakos centralizációjának ellenhatásaként — éledező magyar nemzettudat e bő 30 esztendő alatt jelentősen megerősödött, és ahogy Kölcsey ös beszédéből is láthatjuk, a reformpárti küldöttek jelszavai már a haza és a haladás lettek. A fejlesztést, modernizációt tehát hazafias pátosz vette körül — ez volt a reformkor fő mozgatórugója, aminek ideológiai hátterét a nemzeti érzés, szakmai hátterét pedig a E lassú fejlődés is elég volt ahhoz, hogy re nyilvánvalóvá váljon: pozsonyi diéta jelentése napi — gazdasági, társadalmi — realitás szinte teljesen elvált diéta keto ősi alkotmányban és törvényekben foglalt normáktól.

A rendi gyűlés ügymenete tehát nem ragadt meg a sérelmek felhánytorgatásánál — bár kétségtelen módon jelentős energiákat fordított azok orvoslására — és meglepő nyitottsággal fordult a II. Lipót korabeli bizottságok reformtervei felé.

A mint világosabbá lőn a porosz nyílt támadás és a franczia kétszínűség, Magyarország pedig pozsonyi diéta jelentése mindig nem lázadt fel az őrségek ellen, a Sintzendorfok, Harrachok és Kinskyek is örömmel kezdtek nézni a koronázás elébe. Ismerték a magyar nemzet hagyományos ragaszkodását Szent István birodalmának legfőbb jelvényéhez, és annak birtokosához. Az ünnepélyes actussal járó pompa és dísz legalább egy időre majd eltereli az urakat és nemeseket a hazafias gondoktól, s így a legveszedelmesebb időpont elmúlik a nélkül, hogy nagy csorbát ütöttek volna a királyi praerogativákban. Ennél tovább bölcsességök nehezen terjedt. Tévedés volna azt hinni, mintha Magyarország tétlenül nézte volna a monarchiát környező veszélyeket azon időpontig, a midőn királynőjének erőteljes és bájos megjelenése és szívéhez szóló beszéde ama világrörténeti nevezetességű erőfeszítésre nem ragadta.

Bár a kulcskérdésekben, mint a jogkiterjesztés, az úrbéres földek, vagy az általános adózás kérdésében nem született — Ferenc konzervativizmusa nyomán nem is születhetett — megoldás, az es diéta nyilvánvalóvá tette, hogy a polgári átalakulás igénye már elevenen élt az ellenzék soraiban. A szükséges reformokat ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál képviselte a legkitartóbban, aki keserves munkával azt is elérte, hogy a jobbágyok képviseletéről szóló javaslatát legalább beterjesszék a felsőház pozsonyi diéta jelentése.

Felsőbüki nevéhez aztán nevezetesebb és sikeresebb kezdeményezések is fűződtek: novemberében — a magyar nyelv choco lite rendelés lemondása tudomány ügyének tárgyában — szenvedélyes hangú beszédet intézett az országgyűléshez, mely akkora hatással volt gróf Széchenyi Istvánra, hogy felszólalásában felajánlotta egyévi jövedelmét — körülbelül 60 forintot — egy pozsonyi diéta jelentése Akadémia felállítására.

Példáját később számos arisztokrata — például Batthyány Fülöp herceg és József nádor, Ferenc király öccse — követte, így aztán ban megvalósulhatott a Magyar Tudományos Akadémia több évtizedes terve.

A rendek hasonló felbuzdulás után költöztették át — Vácról — Pestre a hadiakadémiát, és megalapították a Ludoviceumot, azaz a későbbi Ludovikát. pozsonyi diéta jelentése

Ha nem ismernénk a reformkor későbbi történetét, az Ferenc a kulcskérdésekben elzárkózott a reformok elől, és inkább a rendeket érintő ügyekben bizonyult engedékenynek: eltörölte a — devalváció következtében — felhalmozódott hátralékokat, ígéretet tett a papírpénz kivonására, illetve garantálta a megyék és az országgyűlés jogait. Mindazonáltal a II. Lipót korabeli tanulmányok vizsgálatára felállított 90 fős tanács léte mégis azt mutatta, hogy az ország, ha lassan is, de megindult a haladás útján, amit a Magyar Tudományos Akadémia felállítása, a Hitel című munka kiadása, és a kaszinó alapítása jelzett.

Pozsony történelme során nem egy elsőséggel, egyediséggel dicsekedhetett. Itt építették fel azt az épületet, amelyet először neveztek magyar nyelven is országháznak, s akként is szolgált, itt szólalt fel először az országgyűlésben nemzete nyelvén gróf Széchenyi István, és nem utolsósorban itt születtek meg a Magyar Királyság további sorsát meghatározó reformok, amelyek arra utaltak, nagykorúsodik és önállósodni akar a magyarság.