Diéta reformkor
Ferenc diétára hívja a magyar rendeket Szerző: Tarján M. Tamás Ferenc magyar király ur. József ur. A kezdetekkor II. Lipót ur.
Európához képest elmaradott, illetve a Habsburg birodalom legfejletlenebb tartománya Ipar nincs Nincsenek utak, hidak az áradások megbénítják a kereskedelmet Belső vámok, a céhek, az írástudatlanság gátolják a kereskedelmet Társadalom: Nem foglalkoznak az ország ügyeivel, főleg Bécsben élnek. Nyelv inkább német Középnemesség: ezer család Pénzre lenne szükségük, diéta reformkor birtokaikat modernizálják, de nem kapnak hitelt az ősiség törvénye miatt. Bocskoros nemes: sokan vannak, a kutyabőr különbözteti meg őket a jobbágyoktól.
Ferenc irányította a birodalmat, aki a jakobinusok — reális veszélyt nem hordozó — szervezkedése után gyökeresen ellentétes politikába kezdett. A napóleoni háborúk közbejöttével mégis olyan korszak következett, mely során a rendek és az uralkodó elnyerte a rendek szimpátiáját, mivel a koalíciós háborúk konjunktúrájának köszönhetően a magyar birtokosok hatalmas vagyonokat szereztek.
A metternichi diplomácia azonban után már békére törekedett Napóleon Franciaországával, így a gazdasági fellendülés megtorpant. Az udvar folyamatosan devalválta a tömegével kibocsátott papírpénzeket, ami természetesen a rendek heves ellenállásával találkozott.
Ferenc fölénye tudatában egyszerűen berekesztette a döntései ellen protestáló A rendi küldöttek a legközelebbi, Mivel ezen panaszok kerültek először napirendre, látszólag teljesültek Ferenc király várakozásai, aki úgy vélte, a diétát jelentős engedmények és nehézségek nélkül sikerül majd megtartania, cserében pedig elnyerheti a magyar rendek szimpátiáját.
Ez a gondolat rendkívül előzékennyé tette az uralkodót, ugyanis meghívó levelében ő maga javasolta a II. Lipót megbízásából felállított egykori reformbizottságok jelentéseinek vizsgálatát, melyek már több évtizede a fiókban porosodtak.
Mondani sem kell, az ország diéta reformkor ez idő alatt nem sokat változtak, ellenben valami mégis merőben átalakult, amivel Ferenc nem számolt: a korszellem volt az.
Az óta — II. József erőszakos centralizációjának ellenhatásaként — éledező magyar nemzettudat e bő 30 esztendő alatt jelentősen megerősödött, és ahogy Kölcsey ös beszédéből is láthatjuk, a reformpárti küldöttek jelszavai már a haza és a haladás lettek. A diéta reformkor, modernizációt tehát hazafias pátosz vette körül — ez volt a reformkor fő mozgatórugója, aminek ideológiai hátterét a nemzeti érzés, szakmai hátterét pedig a Diéta reformkor lassú fejlődés is elég volt ahhoz, hogy re nyilvánvalóvá váljon: a napi — gazdasági, társadalmi — realitás szinte teljesen diéta reformkor az ősi alkotmányban és törvényekben foglalt normáktól.
A rendi gyűlés ügymenete tehát nem ragadt meg a sérelmek felhánytorgatásánál diéta reformkor bár kétségtelen módon diéta reformkor energiákat fordított azok orvoslására — és meglepő nyitottsággal fordult a II.
Lipót korabeli bizottságok reformtervei felé. Bár a kulcskérdésekben, mint a jogkiterjesztés, az úrbéres földek, vagy az általános adózás kérdésében nem született — Ferenc konzervativizmusa nyomán nem diéta reformkor születhetett — megoldás, diéta reformkor es diéta nyilvánvalóvá tette, hogy a polgári átalakulás igénye már elevenen élt az ellenzék soraiban.
A szükséges reformokat ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál képviselte a legkitartóbban, aki keserves munkával azt is elérte, hogy a jobbágyok képviseletéről szóló javaslatát legalább beterjesszék a felsőház elé.
Felsőbüki nevéhez aztán nevezetesebb és sikeresebb kezdeményezések is fűződtek: novemberében — a magyar nyelv és tudomány ügyének tárgyában — szenvedélyes hangú beszédet intézett az országgyűléshez, mely akkora hatással volt gróf Széchenyi Istvánra, hogy felszólalásában diéta reformkor egyévi jövedelmét — körülbelül 60 forintot — egy nemzeti Akadémia felállítására.
Példáját később számos arisztokrata — például Batthyány Fülöp herceg és József nádor, Ferenc király öccse — követte, így aztán ban megvalósulhatott a Magyar Tudományos Akadémia több évtizedes terve. A rendek hasonló felbuzdulás után költöztették át — Vácról — Pestre a hadiakadémiát, és megalapították a Ludoviceumot, azaz a későbbi Ludovikát.
Ha nem ismernénk a reformkor későbbi történetét, az Ferenc a kulcskérdésekben elzárkózott a reformok elől, és inkább a rendeket érintő ügyekben bizonyult engedékenynek: eltörölte a — devalváció következtében — felhalmozódott hátralékokat, ígéretet diéta reformkor a papírpénz kivonására, illetve garantálta a megyék és az országgyűlés jogait.
Mindazonáltal a II. Lipót korabeli tanulmányok vizsgálatára felállított 90 fős tanács léte mégis azt mutatta, hogy az ország, ha lassan is, de megindult a haladás útján, amit a Magyar Tudományos Akadémia felállítása, a Hitel című munka kiadása, és a kaszinó alapítása jelzett.
